H-P 7:00-15:00
A gyógygombák lehetséges onkológiai szerepét egyre inkább vizsgálják, különösen a hagyományos rákkezelések, például a kemoterápia és a sugárterápia mellett alkalmazott kiegészítő terápiaként. Egyes gyógygombafajok immunmoduláló, daganatellenes és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek előnyösek lehetnek a rákos betegek számára.
Számos ázsiai országban, különösen Japánban, Kínában és Dél-Koreában, egyes gyógygombákat a rákgyógyítás részeként engedélyeztek. Ezeket a gombákat elsősorban a hagyományos kezelések kiegészítőjeként használják, mivel képesek modulálni az immunrendszert, növelni a kezelés hatékonyságát, csökkenteni a hagyományos kezelés negatív hatásait és javítani a betegek általános közérzetét.
A gyógygombák rákban kifejtett hatását már számos tanulmány egyértelműen bizonyította. Fontos, hogy a hagyományos kezelésekkel, például kemoterápiával vagy sugárterápiával egyidejűleg alkalmazva nem csökkentik e kezelések hatását.
Az alábbiakban áttekintést adunk a leginkább vizsgált gyógygombákról és lehetséges hatásaikról az onkológiában:
Fő hatóanyagok: poliszacharidok (béta-glükánok), triterpenoidok.
Hatások az onkológiában:
Fő hatóanyagok: poliszacharopeptidek (PSP) és poliszacharid-K (PSK).
Hatások az onkológiában:
Fő hatóanyagok: betulinsav, inotodiol, poliszacharidok.
Hatások az onkológiában:
Fő hatóanyagok: béta-glükánok (különösen a D frakció).
Hatások az onkológiában:
Főbb hatóanyagok: Cordycepin, poliszacharidok.
Hatások az onkológiában:
Fő hatóanyagok: béta-glükánok, ergoszterin.
Hatások az onkológiában:
Fő hatóanyagok: poliszacharidok, szeszkviterpének.
Hatások az onkológiában:
Főbb hatóanyagok: Lentinan (béta-glükán), eritadenin.
Hatások az onkológiában:
Fő hatóanyagok: triterpenoidok, poliszacharidok.
Hatások az onkológiában:
Fő hatóanyagok: poliszacharidok, ergoszterol.
Hatások az onkológiában:
Az olyan országokban, mint Japán és Kína, a gyógygombákat gyakran beépítik a rákkezelési protokollokba, elsősorban immunterápiás szerekként, hogy támogassák a szervezet természetes védekezőképességét. Fő szerepeik közé tartoznak:
A gombák nagyon jól tolerálhatók, és más gyógyszerekkel együtt ritkán vannak ellenjavallatok. Gyakorlatilag a gombát nem lehet túladagolni.
Fontos a gombafeldolgozás minősége és formája. A gombák könnyen magukba szívják a káros anyagokat, mint például a nehézfémeket, növényvédő szereket, radioaktivitást stb. Ezért fontos, hogy tiszta környezetben nőjenek, és hogy a termelő ezt követően minden termelést megvizsgáljon ezekre a káros anyagokra.
A gomba feldolgozása fontos. Terápiás célokra extrakcióval feldolgozott gombákat használnak, ahol a hatóanyagok biológiai hozzáférhetősége és koncentrációja megnő. Ügyelni kell arra, hogy a fontos hatóanyagok megfelelő mennyiségben legyenek jelen, és ne legyenek "felhígítva" különböző adalékanyagokkal, például maltodextrinnel. A legtöbb olcsó gomba például csak 20%-ban tartalmaz gombát, a többi csak hatástalan keményítő. A keményítő nem árt, de nem is segít.
A modern kivonatok béta 1,3(1,6 D-glükánokra, a fő aktív immunmoduláló anyagra vannak standardizálva.
A gyógygombák potenciálisak az onkológiában, különösen immunstimuláló és rákellenes tulajdonságaik miatt. Gyakran alkalmazzák őket kiegészítő terápiaként a hagyományos terápiák mellett, azzal a céllal, hogy fokozzák az immunfunkciót, csökkentsék a kezelés mellékhatásait és javítsák a betegek eredményeit.